Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./
1990. március 25.
Márc. 25-én kelt 127 kiemelkedő magyar értelmiségi közös tiltakozása, melyet a kormányhoz intéztek. Tiltakoznak a kormány részrehajló politikája ellen, amely a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét fedezi és támogatja. A magyar kisebbség által is lakott területeken nem a helyi tanácsok, hanem a Vatra Romaneasca kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. Nemcsak a jogok gyakorlása lehetetlen "hanem a puszta életünk is veszélyben forog. Amint azt Sütő András író és Péter Mihály egyetemi tanár esete is bizonyítja." A tömegkommunikációban torzító, uszító tájékoztatási politika érvényesül. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhely körzetéből márc. 22-én életveszélyes fenyegetések közepette harminc külföldi nem magyar újságírót kiutasítottak és kitoloncoltak az országból. Az aláírók követelik, hogy pártatlan nemzetközi jogászbizottság a helyszínen vizsgálja ki az Erdélyben kialakult konfliktusok okait. Ezt a dokumentumot eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1990. április 26.
Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1990. április 26.
Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1990. május 13.
A romániai falvak megmentésére alakult nyugat-európai mozgalom, az Operation Villages Roumanins máj. 12-13-án tanácskozást tartott Kolozsváron, amelyen az Európa Tanács, az Emberi Jogok Ligája, valamint különböző romániai pártok képviselői mellett kisebbségi városi polgármesterek is jelen voltak. A tanácskozás jegyzőkönyvét romániai részről kilenc párt, köztük az RMDSZ és a Vatra Romaneasca is aláírta. Valamennyi román pártnak nem az országos, hanem a kolozsvári helyes szervezete fogadta el a szándéknyilatkozatot. Ebben szerepel az, hogy az oktatás alap- középfokú és egyetemi szintjén biztosítani kell az anyanyelvi oktatást. A részvevők óhajtják, hogy az Európa Tanács a kisebbségek jogaira vonatkozó bizottságot küldjön Romániába. /Kolozsvári kiáltvány. = Bécsi Napló (Bécs), május-június/
1990. szeptember 28.
Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./
1990. szeptember 28.
Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./
1990. október 1.
Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése okt. 1-jén megkezdte a vitát Románia különleges meghívotti státusának kéréséről. A határozattervezet szerint a közgyűlés aggódik a Romániát jellemző erőszak légköre miatt, amely leginkább a márciusi marosvásárhelyi és a júniusi bukaresti eseményekben nyilvánult meg. A két eseménnyel kapcsolatos vizsgálat jelentését kérik Romániától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
1990. október 2.
Az Európa Tanács parlamenti Közgyűlése Románia felvételi kérelmével kapcsolatban határozatot fogadott el /951. sz. határozat/. Ebben szerepel, hogy a Közgyűlés aggódik az 1990. márciusában és júniusában tapasztalt szélsőséges erőszakcselekmények, a Securitate más formában fenntartása miatt, továbbá kéri az eseményekkel kapcsolatos jelentések közzétételét, a szólásszabadság, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását, végül bizottság Romániába küldéséről döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
1990. október 5.
Kolozsvárott az RMDSZ országos választmánya ülésezett. Megszavazták a beterjesztett Az RMDSZ a demokratikus Romániáért - Elvek és elvárások című program-csomagtervet. Meghallgatták a strasbourgi Európa Tanács ülésén részt vett dr. Bárány Ferenc képviselő beszámolóját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1990. november 6.
Magyarország nov. 6-án ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter Rómában 23 külügyminiszter előtt aláírta az Európa Tanács alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Magyarország védelmet kérjen a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbség számára. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
1990. november 11.
Nov. 11-én Bukarestbe érkezett az Európa Parlament és az Európa Tanács küldöttsége. A testület képviselői először keresték fel hivatalosan Romániát. /MTI/
1990. december 15.
Az Európa Tanács Romániába küldött tájékozódó küldöttsége de. 7-ig várta a jún. 13-15-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság beszámolóját, azonban az nem készült el. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1991. január 16.
Jan. 16-án Necula Radu vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak az 1990. márciusi marosvásárhelyi és az 1990. június 13-15-i bukaresti események kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság által készített jelentéseket. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1991. január 28.
Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1991. február 1.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére. Petre Roman miniszterelnök felszólalt az ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./ Petre Roman részt vesz Svájcban, Davosban a világgazdasági fórumon, amelyet febr. 1-3-a között rendeznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1991. február 7.
Romániába látogatott az Európa Tanács küldöttsége Catherine Lalumiére, az ET főtitkára vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./
1991. február 7.
Romániába látogatott az Európa Tanács küldöttsége Catherine Lalumiére, az ET főtitkára vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./
1991. február 21.
Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletén, Madridban Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést tartott Adrian Nastase külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1991. február 21.
Az Európa Tanács székházában, Strasbourgban Románia ünnepélyes külsőségek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz. Adrian Nastase külügyminiszter mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./
1991. február 27.
Febr. 27-én Anders Björk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a román képviselők együttes ülésén, majd találkozott Ion Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel. Kifejtette, hogy az Európa Tanács nem avatkozik be Románia belügyeibe, egyetlen kivétellel, ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet. Anders Björk találkozott a parlamenti csoportok vezetőivel, így Domokos Gézával is, aki elmondta, dokumentumot készítettek a televízió számos intézkedéséről, továbbá az oktatásügy helyzetéről, amely elégedetlenséget keltett a kisebbség körében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1991. március 25.
Nyílt levélben tiltakozott 127 romániai magyar értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája, a Vatra Romaneasca uszító pogromtevékenysége, a tömegkommunikációban érvényesülő torzítások és uszítás ellen. Követelték, hogy pártatlan nemzetközi bizottság a helyszínen vizsgálja ki Erdélyben kialakult konfliktusokat és a tényállást tárja a nemzetközi nyilvánosság elé. Ezt a tiltakozást eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1991. június 7.
A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1991. június 21.
Az Alkotmányozó Gyűlésen az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. A vita idején Alexandru Barladeanu köszöntötte az Európa Tanács részéről érkező vendégeket Frits Hondius vezetésével. Neves alkotmányjogi szakértőkről van szó, akiket érdekelt a kisebbségekre vonatkozó tézis. /Béres Katalin: Az Alkotmányozó Gyűlés asztalán: az utolsó öt tézis. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1991. július 2.
A történelmi magyar egyházak vezetői Ion Iliescu elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy Kolozsváron a magyar középiskolákban Victor Dragoi tanfelügyelő utasítására román osztályokat akarnak indítani, mert ezzel megsértették a kisebbségi oktatás normáit. Mivel más megyékben is előfordultak hasonló esetek, az egyházi vezetők kérték Iliescu elnök közbenjárását a törvénytelenség megfékezésére. Az egyházi vezetők egyúttal a legfontosabb vallásügyi fórumokat is tájékoztatják minderről, kérvén e fórumok közbenjárását az Európa Tanácsnál. /"Kénytelenek vagyunk tájékoztatni Önt?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1991. szeptember 5.
Bruno Stegagnini, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik bizottságvezetője Bukaresten kifejtette, hogy nem tartja kielégítőnek a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását Romániában. /MTI/
1991. november 12.
Tőkés László püspök nov. 12-én egynapos látogatást tett a Párizsban, ahol sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nemzetiségi uszítás ma a román kormány egyetlen fegyvere, hogy elvonja a figyelmet a mélyülő válságról. Bírálta a Hargita-Kovászna jelentést, kifejtve, hogy Hitler óta nem volt ilyen, a hatalom által legalizált uszító program, amely az egész romániai magyarságot kollektíven bűnösnek mondja. Ez a jelentés arra figyelmeztet, hogy Romániában is bekövetkezhetnek a jugoszláviaihoz hasonló fejlemények, bizonyos erők az erdélyi magyarság ellen erőszakos akciót hirdetnek. "Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: Meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát." Erkölcsi és politikai támogatást kért ahhoz, hogy Romániában megvalósuljon a demokrácia, egyben védelmet kért a romániai egyházaknak is.- Tőkés László Párizsban találkozott Francois Deniaux képviselővel is. Nov. 12-én Tőkés László Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytat megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1991. november 13.
Párizsban megnyílt az Európa Tanács rendezésében a kisebbségi kérdést megvitató tanácskozás, ahol áttekintik azt, hogy milyen módon segítheti elő az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű érvényesülését. Szó van arról, hogy létrehozzanak egy békéltető, közvetítő bizottságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./ A zárt ajtók mögött tartott ülésen a román küldöttség vezetője éles hangon támadta a romániai magyar kisebbséget. A román küldöttség meghívottként volt jelen, mivel még nem tagja az Európa Tanácsnak. /MTI/
1991. november 29.
Király Károly Sepsiszentgyörgyön van, nem megy vissza Bukarestbe. Az új alkotmány elfogadása ellen így tiltakozott, nem akart társ lenni a törvény meghozásánál. A történteket megírta az Európa Tanácsnak, hogy megtudják, milyen a román demokrácia. Elkeserítette, hogy az RMDSZ kolozsvári elnökségi ülésén egy szó sem hangzott el arról, hogy valaki távolmaradásával tiltakozott. - Nem vesz részt a közeledő helyhatósági választásokon, jelentette ki Király Károly. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Előzmény: 1191. sz. jegyzet.
1991. december 21.
Az Európa Tanács székházában, Strasbourgban Románia ünnepélyes külsőségek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz. Adrian Nastase külügyminiszter mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./
